Tizenkét hét a pokolban - Emlékhelyek napja

A Vörös Hadsereg először a pesti oldalt foglalta el, a budai oldal ostromának végén már csak a Vár bevétele volt hátra. Budapest 1944–45. évi ostromát, amelyet joggal neveznek a „második Sztálingrádnak”, a legvéresebb városostromok közé sorolhatjuk. E pokoli hetek alatt különösen sokat szenvedtek a budai Várnegyed lakói és az ide menekülők, akik naplóikban és emlékirataikban számoltak be az átélt borzalmakról. Az idei emlékhelyek napján személyes történetek által elevenítjük fel a budai Vár második világháborús ostromát, sok honfitársunk kollektív traumáját, amikor közel tízezer ember rettegett a haláltól és reménykedett az életben a Királyi Palota föld alatti tereiben és a történelmi lakónegyed világszinten is egyedülálló barlang- és pincerendszerében. A polgárvárosban zajló sétánkon, melynek során a Vár-barlangba is leereszkedünk, az itt lakók, az ide menekülők, a védők, a sebesültek és a Várból kitörő katonák nyomában járunk. Történeteikben egyaránt találkozunk reményvesztettséggel és embertelenséggel, de hősies kitartással és áldozatvállalással is. Az eseményeket az eredeti helyszíneken felidézve még jobban megerősödik bennünk a béke iránti vágy, és az a meggyőződés, hogy a 80 évvel ezelőtti tragikus események soha többé ne ismétlődjenek meg.