Citadella, az elnyomás és a szabadság bástyája

A főváros fölé magasodó Gellért-hegy Budapest lüktető, zöld szíve. Kanyargós, meredek ösvényein járva az ember a nyüzsgő városból visszatér a természetbe. Teraszairól és ormáról pazar kilátás nyílik a Dunára, a hidakra, az Országházra, valamint a budai Várra. A hegy azonban nemcsak védett természeti értékeivel és lélegzetelállító panorámájával ejti rabul a látogatót, hanem fordulatokban gazdag történelmével is. Ha a meredek sziklafalak regélni tudnának, a távoli vaskortól kezdve egészen napjainkig mesélnének népekről, közösségekről és személyekről, akiknek sorsa összefonódott a helyszínnel. Programunkon e történelemkönyv legizgalmasabb lapjain időzünk. Mesélünk a stratégiai magaslaton megtelepedő eraviszkuszokról, megemlékezünk a vértanú Szent Gellért püspökről, és felidézzük hős Gürz Iljászt, akinek síremléke zarándokhellyé vált az oszmán-török időkben. Szót ejtünk a szombat éjszakákon itt gyülekező boszorkányokról, akik, mint tudjuk, nem is léteznek, a hévizekben és a budai borokban gyógyírt és vígságot keresőkről, az eget kémlelő csillagászokról, valamint a hegy gyomrában imádkozó szerzetesekről. Elmondjuk a „gellérthegyi Bastille”, a gyűlölt Habsburg-erőd majdnem két évszázados történetét, megépítését, jelképes bontását, a különböző korszakokban olykor meglepő használatát, valamint az egyre pusztuló épület utóbbi években zajló megújulását. Nem feledkezünk meg azokról a katonákról sem, akik éltek és haltak a csúcson emelt kőfalak között. Programunk végén az újjászületett Citadella nyugati rondellájának legtetejéről, szinte a fellegekből tekintünk rá az építményre és a főváros ikonikus jelképére, a Szabadság-szoborra, amelyek egyszerre kötődnek háborúhoz és békéhez, elnyomáshoz és szabadsághoz.