Rézvitézek oltalmában

A Magyar Királyi Pénzügyminisztérium monumentális budavári épülete 1904-re készült el Fellner Sándor tervei alapján. A több kisebb tömbből álló, neogótikus palota alkotója a modern és a nemzeti jelleg kifejezésére törekedett művében. Az épület két csipkézett tornyával és a Zsolnay-gyárban készült, színes tetőcserepeivel a szomszédos Nagyboldogasszony- (ismertebb nevén Mátyás-) templom tömegéhez és stílusához igazodott. Elkészültétől fogva négy évtizedig szolgált a pénzügyigazgatás otthonául. Budapest második világháborús ostroma során súlyosan megsérült, majd jelentősen átalakították, díszítőelemeitől és reprezentatív tereitől megfosztották. 1954 és 1981 között a Műszaki Egyetem kollégiuma kapott helyet benne, melynek klubja a fővárosi diák- és beatélet legendás központja volt. A funkciókeresés hosszú évtizedei után az egyre romló állapotú épületegyüttes 2024-re született újjá korszerű műszaki megoldásokkal és felszereltséggel, s jelenleg a Belügyminisztérium központi székhelye. Épületbemutató sétánkon bebarangoljuk a palota újra régi fényében ragyogó történeti tereit. Eredeti szépségében tárul fel előttünk a díszlépcsőház és az első emeleti reprezentatív térsor: többek között a tanácsterem, a díszterem, a miniszteri váróhelyiség, a fogadóterem és a dolgozószoba. Irodatisztek, tanácsosok, államtitkárok és miniszterek nyomdokain haladva megfejtjük a palotát díszítő, kőbe, fába, üvegbe vagy éppen kerámiába rejtett jelképek üzenetét. Megismerkedünk a kihívásokkal, amelyekkel a legjobb hazai szakembereknek kellett munkájuk során szembenézniük, legyen szó az épület százhúsz évvel ezelőtti kivitelezéséről vagy a jelenlegi műemléki rekonstrukciójáról. Programunk végén a megújult Fortuna-házban pedig visszatekintünk a Szentháromság tér és környezetének közel nyolcszáz éves történetére, felkutatva gazdag múltjának nyomait a középkortól napjainkig.